A Királyi Törvényszéki Fogház története


A börtön neve több alkalommal változott. A következő elnevezések voltak használatosak: Megyei Királyi Törvényszéki Fogház, Egri Megyei Bírósági Fogház, Egri Letartóztatási Intézet, Megyei Bírósági Börtön, Egri Megyei Börtön, Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Egri Büntetés-végrehajtási Intézet. Az Egri Büntetés-végrehajtási Intézet, akkori nevén a Királyi Törvényszéki Fogház a Királyi Törvényházzal együtt az 1906-08 években épült Krusper Béla királyi mérnök vezetése alatt, Wágner Gyula műépítész tervei szerint, neobarokk stílusban. A rabokat 1908-ban szállították át a megépült Törvényszéki Fogház épületébe. A fogházban a megye területén elkövetett bűncselekményért elítélteket, valamint a vizsgálati fogságban lévő személyeket helyezték el. A befogadó képesség 123 fő volt. Az építési rajzok alapján 84 fő férfi és 24 fő női fogvatartott lakózárkában, 15 fő pedig magánzárkában volt elhelyezhető. A két emeletes épület alagsorral és pincerésszel van ellátva, falai mészkőből és téglából épültek. A fogház épülete Y alakúra épült, az Y két szára egy zárt belső udvart foglalt magába. Később itt történt a halálbüntetések végrehajtása. A földszinten, az utcafronton volt elhelyezve a fogházőrmester lakása, mellette állt egy fogháziroda és egy beszélőhelyiség. A fogházfelügyelők pihenőjéül és elhelyezésére szolgált a négy kisebb helyiségből álló őr-laktanya blokk. Szomszédságában magánzárkák voltak. A földszinten voltak elhelyezve a raktárak és a 3 nagy helyiségből álló munkaterem, ahol kisipari jellegű munkáltatás folyt. Itt volt még a rabkonyha, a mosókonyha, a fürdő és a fertőtlenítő helyiség. Az I. emelet déli részén helyezték el a fogház-felügyelőtiszt nagy alapterületű lakását, egy kőnyomdát és a rabmunka raktárát. Az I. emeleten volt az az összekötő folyosó, amelyen a rabokat átkísérték a törvényszék épületébe. A középső és a nyugati szárnyon 6 zárkában 36 fő férfi, a keleti szárnyon 24 fő női elítéltet tudtak elhelyezni, továbbá itt volt elhelyezve 6 magánzárka is. A II. emelet déli részén volt a két helyiségből álló imaterem, az iskolaterem és a tanszertároló helyiség. A középső szárnyon volt 3 betegszoba és az orvosi rendelő. Itt is volt 6 magánzárka, 8 nagyobb méretű zárkában pedig 48 fő férfi elítélt volt elhelyezhető.

Iskolai oktatás, vallásos nevelés:

Egerben már az 1900-as évek elején folyt az elítéltek iskolai oktatása. Az oktatásra heti 3-5 órát fordítottak, az oktatás az írás-olvasás és az alapvető számtani műveletek tanítására terjedt ki. Vasárnap a mise után pedig előadások, felolvasások voltak. Az elítéltek vallásos nevelésére nagy gondot fordítottak. Erre a célra szolgált az imaterem. A börtönnek főállású lelkésze nem volt, az egri káptalan biztosított az istentiszteletek megtartására plébánost.

1945-től napjainkig:

A 320/1946. ME rendelet alapján: az elítélteket a háborús károk helyreállítására, illetve az újjáépítés érdekében közérdekű munkára igénybe lehetett venni, pl. a Berva völgyben a Lőszergyártó és Gépgyár, a Mátravidéki Fémművek Sirok határában, a szarvaskői kőbánya, a bélapátfalvai cementmű, a recski kőbánya. A munkahelyek élén őrsparancsnok állt, az őrsparancsnokságok a megyei börtönhöz tartoztak. 1947-től: a kurtavas fenyítést csak a fegyelemsértés esetén lehetett alkalmazni. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet a megyén belül, mint központi szerv szerepelt. Alegységei voltak: Hevesi-, Gyöngyösi-, és Hatvani Járásbírósági Börtön. A járási börtönökben 80-100 fő letartóztatott volt elhelyezve. Felügyeletükről, ellátásukról 3-4 fő személyzet gondoskodott. A letartóztatottak összetétele: előzetes letartóztatottak (bűncselekménytől függetlenül), jogerős elítéltek (akiknek büntetése a 2 hónapot nem haladta meg). 1950-es évek: torzult a büntetőpolitika, jelentősen megemelkedett a fogvatartottak száma a börtönökben. Az Egri Megyei Börtön is zsúfolt volt, elhelyezési gondok merültek fel. Intézetünkben, az 1960-70-80-as években a befogadó képesség 324 fő, a feszített létszám 420 fő volt. 1964-72 között fegyház és börtön fokozatú elítélt nők töltötték büntetésüket. Mivel munkáltatásukra nem volt lehetőség, rengeteg probléma adódott velük, folyamatosak voltak a fegyelemsértések. A nők elszállítását követően csökkent munkaképességű férfiak letöltőháza lett az intézet. Részükre vállalati rendszerű munkáltatás keretében filctoll összeszerelést tudtak biztosítani. 1982-től ismét börtön fokozatú női elítéltek vannak az intézetben elhelyezve. Őket a Balassagyarmati Ipoly Cipőgyár szervezésében cipőfelsőrész készítéssel foglalkoztatjuk vállalati rendszerű munkáltatás keretében. A nők a munkáltatási követelményeknek jó szinten eleget tesznek, így vált lehetővé időközben az exportra történő termelés. Az intézet állaga 1980-ra nagymértékben leromlott. 1981-82-ben beépült az Y belső udvarrésze. A földszinten kazánház, az I. emeleten munkaterem, raktárral, a II. emeleten az elítélt kultúrterem épült. Központi fűtésrendszer épült ki, a zárkákban hideg és melegvíz szolgáltatással. Kialakításra került az új konyhablokk a kiszolgáló helyiségekkel. A mosodai üzem kialakításával bővült az intézet mosodai kapacitása. Kulturáltabb lett a személyi állomány elhelyezése is. Ezt követően 2002-ben történtek nagyobb építészeti átalakítások az intézetben, melynek során az I. emeleten a megszűnt munkaterem helyén 2 zárka, 1 kondicionáló terem, valamint fürdőhelyiségek kerültek kialakításra. Az elítélt férfiak elhelyezése így egy modern lakókörleten történik. Szintén a 2002-es évben került kialakításra - a történelmi egyházak erkölcsi és financiális támogatásával - az intézeti börtönkápolna. Ahol spirituális légkörben nyílik lehetőség a lelkigondozásra, valamint az egyházi foglalkozásokra.

Az intézet jelenlegi sajátosságai:

Az intézet a város középső részének nyugati felén a bírósági épülettel közös tömbben helyezkedik el, a Törvényház u. 2. sz. alatt. A parancsnoki épület homlokzata déli irányba a Törvényház utcára néz. A zárkák fekvése kelet-nyugati irányú. Az intézet középületek – iskola, bank - közé ékelődött.

Az intézet alapterülete: 3.256,95 m2
A kiegészítő épületek (garázs, műhely) alapterülete: 328,95 m2
Összesen: 3.585,90 m2

A fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárkák száma (két különböző zárkaméretben): 27 db a fenti zárkákon kívül az intézet az alábbi zárkatípusokkal rendelkezik: befogadó zárka, betegszoba, fertőző elkülönítő zárka, biztonsági elkülönítő, fogda, szabaduló zárka

Az intézet aktuális befogadóképessége: 126 fő

A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokai:

Juhász Attila bv. ezredes 2007-
Galambos Ferenc bv. ezredes 1997-2006
Mező László bv. ezredes 1990-1997
Debrei András bv. ezredes 1974-1990
Nyerges István bv. alezredes 1970-1974
Csörgő Ferenc bv. ezredes 1957-1969